Alapozás, festékek - Mikor melyiket érdemes leginkább használnom?

Kezdjük az alapozással.

 Alapozó festék, alapozó paszta
Ha nem nedvszívó felületet szeretnénk festeni (pl. fémet, műanyagot), mindenképpen használjunk alapozót, ez fogja ugyanis a festékréteg tapadását biztosítani. Más alapanyagnál (fa, polisztirol) is érdemes használni, mert a porózus felület így ezt fogja „beszívni”, és a következő réteg festék már nem az alapanyagba kerül, hanem a felületre. Így – alapozás után- akár egy réteg is elég lehet a felület festésére, és szépen be fogja fedni.

Az alapozó paszta pedig az esetleges egyenetlenségeket segít korrigálni. Használata után egy kis csiszolással szép, egyenletes felületet kapunk.

Tapadóhíd: Vízbázisú alapozó a nehezen festhető, nem porózus felületekhez úgy, mint üveg, laminált bútorlap, mázas kerámia, csempe, rozsdás fém stb. Fém felületeknél megakadályozza a rozsda kialakulását és terjedését.

Fessünk, fessünk - na de melyik festék is kellhet most nekem?

AKRILFESTÉK (matt, fényes, metál, gyöngyház verziók): Vízbázisú, de száradás után már nem oldható (szemben a temperával, ami viszont kimosható). Jól tapad szinte minden felületen, fedőképessége a pigment tartalomtól függ, nem a festék állagától. Gyorsan szárad, ezért, ha finomabb mintákat festünk vele, érdemes egy kevés lassítót használni hozzá. Pár csepp elég, különben nehezen fog megszáradni!

Pár szó a csillivili metál akrilfestékekről: külön kiemelnénk három családot, melynek színei mind más hatást keltenek: a Glamour csapat intenzív, erősen csillog, a Delicate árnyalatok visszafogottan elegánsak, a Dekormetál matt pedig.... selymesen csillog, de egészen visszafogottan... egyszerűen meseszép.

Krémes akrilfesték:  Félfényes (selyemfényű), metál, valamint matt verzióban is kapható. Sűrűbb, testesebb festék, mint az előző család, így akár 3 dimenziós alkotások is készíthetőek vele. De igény szerint vízzel hígítható.

DEKOR- vagy KRÉTAFESTÉK:Minden más festési felhasználás mellett kiválóan alkalmas például bútorfelújításra. Külön alapozója van, ami "lezárja" az előző - akár lakkozott - felületet, és meggátolja annak esetleges "átvérzését". Krémes, lágy állaga miatt nagyon könnyű vele dolgozni, és a sötétebb színeknél elég lehet akár egy réteg is. És persze nem csak bútorra lehet használni, bármilyen kisebb dísztárgy megfestésére alkalmas.

És ha már bútorfestés, ide való a zománcfesték társaság is... Vízvázisúak ők is, gyönyörűen, csíkmentesen terülnek és szép fényes felületet biztosítanak. Arra kell ügyelni, hogy sokkal lassabban száradnak a többi festékfajtánál, tehát ezt bele kell kalkulálni a felhasználásukba.

Antikoló festék: Kopottas, antik hatást lehet elérni a használatával. A színek keverhetőek, és persze egymással passzolnak. Egy színt felfestünk, hagyjuk megszáradni, majd jöhet a másik kiválasztott. Utána azonnal rácsöpögtetjük a festékeltávolítót a kívánt helyekre (sarokra, ívekre, ahol valójában is meg tud kopni pl. egy doboz), és egy puha ronggyal áttöröljük. Így kaphatunk egy kopottas, itt/ ott átmenetes színkompozíciót a tárgyon, ami régies, kopottas hatást fog kelteni.

Lazúr, lazúrgél: Fára alkalmazható anyagok, színezik és egyben védik is azt. Alapozás nélkül használjuk, közvetlen a fára. Kicsit "szőrös" lehet tőle, amit egy kis csiszolással  eltüntethetünk., viszont szépen látszik majd a fa erezete. Trükk: ha viaszpasztával stencilezünk, és utána az egészet átkenjük lazúrral, a viaszolt felületről a lazúr "lecsúszik", és a stencilezett minta kiemelkedik :-) A lazúrgél pedig kicsit vastagabb anyag, így pl. a hibák eltüntetésére, az anyag kiegyenlítésére is jó.

Folyékony vízfesték: Akvarell technikához ajánlott, ami azt jelenti, hogy a festéket vízzel keverve tudunk különösen szép, pasztell hatású képeket készíteni.

Media permetfesték/ tinta: Az első vízbázisú, a második alkoholos festék. Fújkodva/ csöpögtetve fantáziánk szerint lehet velük kísérletezni, és sok-sok érdekes hatást elérni.

Táblafesték, mágnesfesték: Bármire felvihető, utána krétával írhatunk rá, és visszatörölhetjük. Ha mágnesfestéket kenünk alá, akkor még pluszban mágneses is lesz a felület!

 Festési technikák: Attól függően, hogy milyen hatást szeretnénk elérni, többféle módon lehet a festéket felvinni, túl azon, hogy ecsettel simán bekenünk valamit. :-)

Apropó ecset: érdemes betárazni több méretet, és nem árt, ha van egy-két kerek-, szivacs- és hátterező ecsetünk is. Mindegyik a maga módján viszi fel a festéket, érdemes ezekkel variálva dolgozni.

Ha két színt szeretnénk összemosni, akkor ecsetünkre mindkettőből felvéve tudjuk ezt megtenni.

Vagy: az úgynevezett „szárazecset” technikával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy éppen hogy egy kevés festéket teszünk az ecsetre (kerek ecsetre), majd papírtörlőn annak is a nagyját lekenjük, és így a majdhogynem száraz ecsettel finoman dolgozzuk el a festéket a felületen. Ezzel például kiválóan eltüntethetjük a dekupázsolt papír és a tárgy közti különbséget, és egybemoshatjuk a kettőt, átmenetet képezve.

Szintén gyakran használatos a „maszatolás”. Ekkor is, elfelejtve a szigorú kontúrokat, a munkadarabnak megfelelően felvisszük / visszaszedjük, pacsmagoljuk a festéket tetszés szerint.

De ha kontúrokat szeretnénk, akkor pl. a mintába belefestve kiemelhetjük annak vonalait, árnyalhatunk.